A hosszú utazás okozta fáradtság es betegség rányomta belyeget az első félidei játékunkra. Nem tudtunk ráhangolódni a mérkőzésre, voltak hibák, de szerencsére gólt nem tudtak szerezni a hazaiak. Ahogy telt az idő, egyre inkább látszott, hogy ez a mérkőzés szorosabb lesz a tavalyinál,bar az első felidoben volt két nagyobb helyzete az ellenfélnek, amit a kapusunk ügyesen hárított. Az első félidőben nagyjából a védekezésre kellett koncentrálnunk, amit sikerült is remekül megoldani. A 2 félidőben már változott a mérkőzés. A mieink is egyre inkább belelendültek a jatékba. Kezdtek menni a passzok, jobban helyezkedtünk es a 2 félidő első felében több helyzetet is ki tudtunk alakítani, amik sajnos kimaradtak. A 2 félidő közepén aztán megtörtént, amire nem számítottunk. Egy kb. 30 méterről kapusnak hazagurított labda, a kapus lába alatt a halóban állt meg. Ezután teljesen a támadásra fektettük a hangsúlyt, az ellenfél beszorult a kapujuk elé és csak néha jutottak el a kapunkig, de akkor is a védők es a kapus sikeresen semlegesítették a támadást. Öt percel a vége előtt egy ilyen ellentámadás után a hazaiakat tizenegyeshez juttatta a játékvezető egy olyan szabálytalanság után, amit csak ő látott. A nem sokkal azelőtt beállt cserekapus vetődve hárította a büntetőt, reményt adva az egyenlítésre. Az utolsó 5 perc az ellenfél kapuja előtt zajlott,de sajnos mar gólt nem tudtunk szerezni

Az egész csapat teljesítménye dicséretet érdemel, küzdöttek és bebizonyították, hogy a tavalyi 5-0-ás vereség után egy hatalmas lépést tettek előre.

A csapat:  Gál Barna (Orbán Botond) - Fazakas Árpád (Faluvegi Boglarka), Lörinczi Krisztián, Péter Attila ,Fazakas Zsolt(Gáspár Patrik) - Berkeci Dániel (Imre Fanny), Kiss Adolf, Bodó Balázs, Gál Ervin - Atanackovic Milutin, Bálint Andor